la fanfare en pétard

koncerten voltunk Ms. Salvadorral. amikor arról mesélnek, hogy egy koncerten az emberek kivetkőznek magukból, a színpadra dobálják a fehérneműjüket...na ez ilyen volt. ez a zenekar tudja, hogyan kell az emberekből kihozni az állatot... és ki is hozta. nem lehet ezt az élményt szavakkal elmondani.
aztán három sör után (az első kettőt kitáncoltam magamból) hazabiciklizni Igor hátán, aki úgy suhan, mint a szellő... hát nem is kell több. :)
budapest nyáron sokkal szabadabb! hát még én budapesten.
egyébként ezt a várost úgy ahogy van át kéne költöztetni egy normális országba. ez az egyetlen dolog, amit tényleg szeretek magyarországon. hogy kedden este ilyen bulikba keveredhet az ember...

K.O.

ilyen fáradt vagyok az első nap után. egész nap fáj a fejem. de nem baj , a patoszon jó fejek voltak, Ms. Salvadorral is találkoztam, Igort végre hazahoztam tegnap, megy, mint a villám.

ellopták a biciklim

az andersen elől. Ennél már csak az szomorúbb, hogy én meg egy idegen biciklivel jöttem haza. Úgy történt, hogy italoztunk a volt gyakvezemmel, a végére már csak négyen maradtunk, éjjel fél kettő fele elindultunk haza. Azaz indultam volna, amikor konstatáltam, hogy volt bicikli, nincs bicikli, amin erősen kiborultam. A többiekben is volt már pia, bennem is...ott volt egy bicikli, ami nem volt lekötve. Én persze tiltakoztam, hogy nem lopok biciklit, aztán elhozták ők...szóval azt vettem észre, hogy lett itthon egy bicikli, ami nem az enyém, cserébe a másé. Úgyhogy most próbálom visszajuttatni a gazdájának, ha valaki tud valami jó módszer, szóljon.

nem így terveztem

Hétfőre előre megvolt a program: jól elmegyek kispál koncertre. Aztán Ms. Salvador megemlítette, hogy kiss erzsi lesz a kobuciban, hát jó legyen az, úgysem vágyom arra a nagy tömegre. Aztán kiderült, hogy kiss erzsi drága kedden játszik. Helyette valami ótvar dolog volt, nem is maradtunk sokáig. Mikor elindultunk, hívott Mr. Lover, hogy mégsem megy oda, ahova akart, ezért otthon maradt és hogy nem lenne-e kedvem felnézni hozzá, hamár utána egy hétig valszeg nem látjuk egymást. De volt, mert éppen arra jártam. felpakoltam a biciklit a buszra (mert a sofőr rendes volt, bizony), a maradékon meg feltekertem. Jó döntés volt, nagyon fasza kis este lett. Mr. Lover bátyja meg jó fej. Csak furi egy kicsit, de hát ez van. Én azért bírom a búráját.

apa, kezdődik!

Eljött bizony az intenzív gólyatáboros készülődés ideje, megyünk tiszakécskére hétvégére. Fel is kell ám készülni, 76 gólyát vettek fel. Sokan leszünk. OMG. Jövőhéten írjuk a leveleket (ami sztem a legviccesebb része az egésznek), szervezem a pólónyomást :)
A volt csoporttársam is ráizgult a tárgyfelvételre, hogy járjunk együtt anatra. Hát jó, igaza van, el kell kezdeni készülni erre is. Meg át kéne olvasni a tananyagot is...OMG mégegyszer.
Tegnap Mr. Lovernél voltunk szalcsipörcsizni. Biciklivel küzdöttem fel magam a hegyre, ami eleinte jó ötletnek tűnt, utána meg tök jól éreztem magam, de amikor a tábla szerint 15%-os emlekedőn szenvedtem, akkor elgondolkodtam, hogy fogok-e hányni vagy nem. Mert persze nulla edzettséggel kell ennek nekivágni. Okos dolog.
A Tengerimalackáimtól pedig négy kardvirágot, meg egy színes gombostűkészletet kaptam névnapomra. Hát nem cukik?
Bogyósgyümölcs tegnap becuccolt, olyan indokolatlan dolgokat is hozott, mint pl. a szárnyas tehén. Szép világunk lesz szeptembertől. És most vettem észre, hogy a koponyák beköltöztek a középső polcra. Kúl.

praha part 2

Sok-sok dolog került ma megállapításra. Prága a száz random torony, az ezer katicabogár és a végtelen mennyiségű indokolatlan buta állatka városa. A tömegközlekedésen a jegyet időtartamra veszed és nem kell állandóan újat lyukasztgatni, ezt barátságosnak találtuk. Ráadásul hétvégén 75 perc helyett 90 percig utazhatsz, mert a járatok ritkábban járnak...hát nem cuki? A biciklisek elvétve mutatták meg a magukat, bár nem tartottuk nagyon hegyes-völgyesnek a várost, de a macskakövek pöppet rázhatnak. Szóval non-bike-friendly-nek nyilvánítottuk. A zebráknál a zöld nagyon rövid és cseles módon nem villog mielőtt visszavált pirosra. Gyorsan vált és hirtelen, nem jó párosítás. Mindent jeleznek, mindent bemondanak :). Kedvencünk a lift, ami abban a házban van, ahol lakunk: bemondja a szinteket, ráadásul egy megfejthetetlen dologgal is szolgál--> lehajtható szék van benne, de nem értjük, arra a néhány másodpercre minek...de azért aranyos.
A város nagyon kedves és otthonos, szívet melengető és rendezett. Nagyon hamar otthon érzed magad benne. A legjobb barátaink (gy.k. az útikönyvek) azt mondták, hogy prágában nagyon profin el lehet tévedni, de ezt mi megcáfoltuk. A turistaösztönünkre (a csajainkra-Gréta és Friderika-, akik egyébként együtt kavarnak) hallgatva már nagyszerűen navigálunk térkép nélkül is. Szépen hazasétáltunk, mert úgy döntöttünk, nem költünk tömegközlekedésre, bármennyire barátságos is.
Megmásztunk egy hegyet egy eiffel-torony utánzat miatt, amire végülis nem mentünk fel, mert túl drágának tartottuk a belépőt. Milyen dolog már, hogy belépőt kérnek a kilátásért egy hegy tetejéről, főleg, hogy már láttuk felfelé menet. Ráadásul az az épület úgyis ott lenne.
A fagyi finom.
Jók vagyunk a szuvenírekben.
Nagyban megy a parasztvakítás.
Tecsós knédlit fogunk venni.
Fantasztikus szobrok vannak itt.

Idézet a legjobb barátunktól:
"Jól táplált morva hanákok hevernek hasmánt egy zöld réten, körülöttük hasonlóan gömbölyded angyalkák szakácskodnak, keverik a gombóctésztát, főzik a vajas knédlit, sütik a húst, forgatják zsírjában a ludat és csordítják a sört a boldog létezés mennyei fokán a szilváslepény költészetének szférikus zöngésében."--> ő csak tudja (képleírás a gaszronómiai részben)

I've never...

Bizony ÉN MÉG SOSEM bicikliztem (a szobabiciklit imitáló biciklimen) ittasan, pláne nem részegen :) És egydarabban értem haza. De tényleg úgy van, ahogy Ms. Salvador (bocs, Ms. Candyland, újabb plágium) mondta, a világ figyel rád...
Gyanítom, hogy Bogyósgyümölcs barátnőm fog kelteni hagymalekvár ürügyén.

summa

• a nap sikerélménye: ki tudtam nyitni a pincét (nagy szó!!!) és végre ki tudtam hozni a biciklim :D
• a nap kudarca: visszafordíthatatlanul nem élték túl a muskátlijaim a telet és a szomszéd boszorkának lett igaza :S