Radzs

lett a patkányunk neve. megmentettük a laborból.
olyan cuki :)

egy kis semmittevés

már rámfért. Jó itthon, elémrakják a kaját, békénhagynak :). Az alvásdeficitemet is sikerült redukálnom. Mára 15 órát aludtam. A zabarohamaim is elmúltak szerencsére. Már kezdett kényelmetlen lenni. Még a kutyával is játszottam tegnap. Kis szeleburdi, de legalább már megtanulta, hogy az én kezemet nem vicces kóstolgatni.
Még egy regényt is elolvastam. Most meg leülök pszichológiát tanulni. Ez az utolsó. Egy ideig.

pillanatok

tegnap kicsit nagyon megviselt, hogy Mr. Loverrel megint csak két órára találkozunk, azt is 3-4 naponta. Mielőtt itthagyott volna, mutatott egy videót, amit azóta legalább tízszer néztem meg. Jajj, és nagyon szép és nagyon jólesett, de csak mégjobban sírtam miatta.

szőke

vagy két hete Babuci felhívott, hogy sétált győrben és egyszercsak elmentem mellette szőkén.Na jó, nem én, hanem egy hasonmásom. És közölte, hogy a vörös jobban áll. Ez most csak azért jutott eszembe, mert felhívtam a pc-s srácot, hogy nézzen már rá a laptopomra, mert elfüstölt. Erre ő jaj-jajj azzal már valószínű nem lehet sokat kezdeni, mert alaplap meg minden. Nekem az volt a válaszom, hogy CSAK EGY KICSIT füstölt. :) Hát lehet, hogy mégis átfestetem szőkére.

tanulás

fúúj, tanulás fúúj, tanulás fúúúj........tanulni ÖRÖM!!!! <-- Bogyósgyümölcs módszere a tanulási kedv előhozására :)))

tud

a 4 éves unokatesóm, aki kétségek nélkül rávágta, hogy azok közül a sálak közül, amiket párizsból hoztak nekünk melyiket fogom én választani és melyiket tesóm. Pedig nagyon hasonlóak, csak a színvilágukban különböznek.

apa, kezdődik!

Eljött bizony az intenzív gólyatáboros készülődés ideje, megyünk tiszakécskére hétvégére. Fel is kell ám készülni, 76 gólyát vettek fel. Sokan leszünk. OMG. Jövőhéten írjuk a leveleket (ami sztem a legviccesebb része az egésznek), szervezem a pólónyomást :)
A volt csoporttársam is ráizgult a tárgyfelvételre, hogy járjunk együtt anatra. Hát jó, igaza van, el kell kezdeni készülni erre is. Meg át kéne olvasni a tananyagot is...OMG mégegyszer.
Tegnap Mr. Lovernél voltunk szalcsipörcsizni. Biciklivel küzdöttem fel magam a hegyre, ami eleinte jó ötletnek tűnt, utána meg tök jól éreztem magam, de amikor a tábla szerint 15%-os emlekedőn szenvedtem, akkor elgondolkodtam, hogy fogok-e hányni vagy nem. Mert persze nulla edzettséggel kell ennek nekivágni. Okos dolog.
A Tengerimalackáimtól pedig négy kardvirágot, meg egy színes gombostűkészletet kaptam névnapomra. Hát nem cukik?
Bogyósgyümölcs tegnap becuccolt, olyan indokolatlan dolgokat is hozott, mint pl. a szárnyas tehén. Szép világunk lesz szeptembertől. És most vettem észre, hogy a koponyák beköltöztek a középső polcra. Kúl.

praha part 2

Sok-sok dolog került ma megállapításra. Prága a száz random torony, az ezer katicabogár és a végtelen mennyiségű indokolatlan buta állatka városa. A tömegközlekedésen a jegyet időtartamra veszed és nem kell állandóan újat lyukasztgatni, ezt barátságosnak találtuk. Ráadásul hétvégén 75 perc helyett 90 percig utazhatsz, mert a járatok ritkábban járnak...hát nem cuki? A biciklisek elvétve mutatták meg a magukat, bár nem tartottuk nagyon hegyes-völgyesnek a várost, de a macskakövek pöppet rázhatnak. Szóval non-bike-friendly-nek nyilvánítottuk. A zebráknál a zöld nagyon rövid és cseles módon nem villog mielőtt visszavált pirosra. Gyorsan vált és hirtelen, nem jó párosítás. Mindent jeleznek, mindent bemondanak :). Kedvencünk a lift, ami abban a házban van, ahol lakunk: bemondja a szinteket, ráadásul egy megfejthetetlen dologgal is szolgál--> lehajtható szék van benne, de nem értjük, arra a néhány másodpercre minek...de azért aranyos.
A város nagyon kedves és otthonos, szívet melengető és rendezett. Nagyon hamar otthon érzed magad benne. A legjobb barátaink (gy.k. az útikönyvek) azt mondták, hogy prágában nagyon profin el lehet tévedni, de ezt mi megcáfoltuk. A turistaösztönünkre (a csajainkra-Gréta és Friderika-, akik egyébként együtt kavarnak) hallgatva már nagyszerűen navigálunk térkép nélkül is. Szépen hazasétáltunk, mert úgy döntöttünk, nem költünk tömegközlekedésre, bármennyire barátságos is.
Megmásztunk egy hegyet egy eiffel-torony utánzat miatt, amire végülis nem mentünk fel, mert túl drágának tartottuk a belépőt. Milyen dolog már, hogy belépőt kérnek a kilátásért egy hegy tetejéről, főleg, hogy már láttuk felfelé menet. Ráadásul az az épület úgyis ott lenne.
A fagyi finom.
Jók vagyunk a szuvenírekben.
Nagyban megy a parasztvakítás.
Tecsós knédlit fogunk venni.
Fantasztikus szobrok vannak itt.

Idézet a legjobb barátunktól:
"Jól táplált morva hanákok hevernek hasmánt egy zöld réten, körülöttük hasonlóan gömbölyded angyalkák szakácskodnak, keverik a gombóctésztát, főzik a vajas knédlit, sütik a húst, forgatják zsírjában a ludat és csordítják a sört a boldog létezés mennyei fokán a szilváslepény költészetének szférikus zöngésében."--> ő csak tudja (képleírás a gaszronómiai részben)

falusi lány vagyok én

Ezt bárki megmondhatja, aki tudja, mit csináltam ma. Tevékeny napom volt mindenesetre.
Szóval kitakarítottam, fát pakoltam, málnát meg ribizlit szedtem (bikiniben...éljen a nyár) és megkopasztottam egy levendulabokrot. Összetűzésbe kerültem a rovarokkal: először egy hangya csípett a nyelvembe, ami még a ribizlire kapaszkodva került a számba, aztán a méhek dongtak körül, amikor leszedtem az orruk elől a levendulát.
És akkor elgondolkodtam rajta, hogyha a levendulára rájárnak a méhek, akkor elvileg levendulaméz is van, nemde? Aztán Bogyósgyümölcs barátnőm felvilágosított, hogy bizony, van, sőt levendulával ugye csokit is ízesítenek (igen, olyat már ettem), meg még sokminden mást, ja és elvileg van a világon levendulalekvár is. Hát én már a hagymalekváron is nagyot néztem, de a levendulalekvárra nagyon kíváncsi vagyok. Vagy akkor a kakukkfüves fagyi után szabadon csináljunk levendulafagyit. Szóval megegyeztünk, hogy mi nagyon szeretünk kísérletezni és nagyon szívesen kipróbálnánk ilyeneket kotyvasztani otthon, de én még meggondolom, hogy milyen szinten szeretném azt a két csokor levendulát dekorációs célokra használni.

Tegnap meg gyönyörű estimesét kaptam megint. De most nem aludtam el rajta. Kár lenne érte.

szép szavak

Azt mondja nekem az anyukám:
"Figyu már, add már meg a számlaszámod, a tiedre fog menni a fizum."
Hát tud ennél szebbet mondani egy anya a kislányának? Naugye:)

jut eszembe...

Múltkor, amikor összbarátnős hepaj volt és Miss Dijonnal aludtam, reggel közölte velem, hogy én álmomban nevettem. Nem beszéltem, nem sikoltoztam, hanem NEVETTEM. Ez azért jelent valamit...:)

Viszont másnaposan ne pakoljatok fát. Kipróbáltam, nem jó.

Keleten a helyzet változatlan?

Megtaláltam a megfelelő célzóvíz mennyiséget, amivel felszínre tudom hozni a bennem szunnyadó biliárdzsenit :)
Többet viszont már nem kellett volna inni, mert

• lelkizős vége lett
• szándékom ellenére elaludtam egy nagyon szép mesén, összemosva az álmot a valósággal, aminek az eredménye, hogy nem igazán tudom, miről beszéltünk valóban Mr. Loverrel és mi volt álom
• későn és ittasan feküdtem le, de korán és frissen kellett volna felkelnem, mivel a nagyapám megkért, hogy segítseg neki az angolban. És persze mindezt hajnali nyolckor igényli.

Megoldás:

• Mr. Lover kap egy sms-t
• én meg visszabújok az ágyikóba és kialszom a fejfájásom

estimese

Mindig van valami varázslatos abban, ha egerbe jövök. Pedig itt aztán nem lehet pihenni. Két mucussal a sarkamban :)
A nap kedvenc pillanata: sétál mellettem egy esernyő, aminek két kis lábán piros virágos gumicsizmák vannak.Orsi volt az, de felülről csak az esernyőt és a két pici lábikót láttam :) Tündéri.
Ma fergetegesen jó idő volt, fürdőruhában és rövidnadrágban olvastam a teraszon. Picit le is kapott a nap.

Az esti mesékhez pedig könnyen hozzá tudnék szokni ;)

1+1 maci= 2 maci

Igen, végre eljutottam parov stelarra (ami fantasztikus volt és igen, az énekesnőt én sem rúgnám ki az ágyamból), még akkor is, ha ezért pécsre kellett utazni. És ha már úgyis oda megyünk, a városnézésnek elég sajátos formáját valósítottuk meg. Volt mezítláb császkálás, polgárpukkasztás, bár az utóbbiban most kivételesen kisebb szerepem volt;). És úgy érzem, eljutottunk pécs legfontosabb helyére.
Aztán belefutottunk az élő könyvtárba, ahonnan nagyon szerettük volna a volt bankrablót kikölcsönözni, de sajnos túl népszerű volt és lemaradtunk róla. De beértük egy pappal (katolikus volt), ami tök jó, mert így utólag belegondolva én még tényleg sosem beszéltem pappal. Nagyon korrekt volt és lelkiismeretes, de vele is sikerült olyan korlátokba ütköznöm, amik miatt képtelen vagyok megérteni az egyházakat és úgy összességében a vallásokat sem. Nem arról van szó, hogy nem tudom elfogadni, vagy felfogni, hogy valakinek bizony sokat ad az, hogy hisz (bár ez nem mindig volt így, de mostanában sokat finomodtam és rengeteg példán keresztül azért lassacskán rájöttem, hogy a sztereotípiák mennyire megtévesztőek és nem szabad rögtön véleményt alkotni, sőt...). Ez egyszerűen csak annyi, hogy egy vaknak sem tudod elmagyarázni, mi az, hogy zöld, én is korlátolt vagyok és képtelen vagyok felfogni mi zajlik egy vallásos emberben. Szomorú.

És ami hihetetlen, hogy a másfél órás ordibálás, az elfogyasztott egy gombóc fagyi és két szál cigi, a pályaudvaron a hidegben eltöltött négy óra ellenére (hatására?) nem fáj a torkom végre. Ki érti ezt?

Azért akármennyire élvezem a szingli-létemet, mégis hiányzik valaki, aki permanensen mellettem van. Nem kell, hogy szerelem legyen, az most nem hiányzik, egyszerűen csak a biztos pont kéne.

igen, unatkoztam...

Csütörtök este sajnos sokkal jobban sikerült berúgnom, mint szerettem volna. Bár érdekes esszencia volt ez, mert elkezdtem egy sms-t írni Mr. Racionálisnak, hogy "ha már te felhívhatsz részegen, akkor én is írhatok neked sms-t", ám szerencsére annyira részeg voltam, hogy mire sikerült megírnom, végiggondoltam és mégsem tartottam jó ötletnek elküldeni. Bölcs vagyok :)

Továbbá a kétórás megbeszélés után akut P.Ö.CS. undort kaptam, remélem nem csap át krónikusba. Bár pozitív, hogy megint sokat tanultam belőle, még pozitívabb lett volna, ha a legnagyobb tanulság nem az, hogy okosabb, ha befogom a szám. Kicsit úgy érzem, túl hamar láttam bele túl mélyen és ezt így nem lenne szabad ilyen gyorsan. Szívesebben kiélveztem volna még egy kicsit a mézes-mázas felszínt. Olyan szép hazugság.

Ma megtudtam, hogy van olyan virágfesték, amivel a fehér virágokat lehet bármilyen színűre befesteni (kékre, aranyra, ezüstre stb.) és vannak olyan emberek, akik befestetik kékre a flamingóvirágot, mert egy FIÚ ballagására lesz és pirosat azért mégsem vinnének egy FIÚnak. wtf? Ráadásul flamingóvirágot venni, hát... Egy honlapon ezt olvastam most: "Aki ránéz egy flamingó virágra vagy elborzad, vagy egy egzotikus sziget jut eszébe ahol fűszoknyás lányok virágfüzérrel fogadják a turistákat." No én az első kategóriába tartozom.

A hagymalekvárt pedig mindenkinek melegen ajánlom, mert fantasztikusan finom.

Ja és ma hosszú idő után megint láttam a legaranyosabb reklámot: