fehér melltartóm

eddig még sosem volt. legalábbis olyan igazi. és csodaszámba megy, hogy sikerült vennem. kár, hogy a napszemüvegembe került. otthagytam a próbafülkében és mire visszamentem, már nem volt ott :( DE napszemüveget azért könnyebb venni, ezt be kell látni. végülis megérte a csere.:)
egyébként ha valaki lát 80A-s melltartót, az szóljon. szerintem ez a fogalom nem is létezik... a fehérneműkészítők két széke közül a pad alá estem.

la fanfare en pétard

koncerten voltunk Ms. Salvadorral. amikor arról mesélnek, hogy egy koncerten az emberek kivetkőznek magukból, a színpadra dobálják a fehérneműjüket...na ez ilyen volt. ez a zenekar tudja, hogyan kell az emberekből kihozni az állatot... és ki is hozta. nem lehet ezt az élményt szavakkal elmondani.
aztán három sör után (az első kettőt kitáncoltam magamból) hazabiciklizni Igor hátán, aki úgy suhan, mint a szellő... hát nem is kell több. :)
budapest nyáron sokkal szabadabb! hát még én budapesten.
egyébként ezt a várost úgy ahogy van át kéne költöztetni egy normális országba. ez az egyetlen dolog, amit tényleg szeretek magyarországon. hogy kedden este ilyen bulikba keveredhet az ember...

már nagyon régen

nem írtam ide, pedig mennyi minden történt. nem fogok ám mindent egyszerre leírni, biztos kimarad majd valami, biztos valami hangsúlyosabb lesz, mint kéne dehát ez van, ilyen a szelektív memória.
most voltunk képzészáró hétvégén, ami fergetegesre sikerült, volt nevetés, sírás, fetrengés, ugrálás, egyszóval minden. a kedvenc részem az volt, amikor a villanypásztorral rázattuk magunkat részegen hajnal hatkor, mert az olyan vicces. annyira belefektettem ebbe minden energiámat, hogy azóta olyan vagyok mint egy zombi, napi 16 órákat alszom, mit alszom, kómázom. de megérte.

múltkor tanulni kellett volna és mit csinál ilyenkor az egyetemista: internetezik. gondoltam megnézem már, milyen is az örmény írás, ha már oda helyezem a székhelyemet augusztusra. hát nem is tudom, hogy van-e rosszabb ennél. az egy dolog, hogy meg kell tanulni a karaktereket, de még a gépelt írás is összefolyik a szemem előtt. mi lesz a híresen gyönyörű és olvasható orvosi írással?
csak, hogy átérezzétek: íme az örmény wikipedia

ja, és láttam egy Smartot, ami rendőrautóként funkcionált. na, azt azért nehéz komolyan venni. de egy autósüldözésnél hátszélben előnye van :)

izgalmasra

sikeredett ez a hétvége. a legnagyobb élményem kétségtelenül a NAGY autó volt, ami szopatott folyamatosan. kezdődött azzal, hogy elsőre nem találtam a kéziféket (bal oldalt volt), aztán az egyest (először kettesből indultam el lejtőn lefelé) nem találtam, nyilván amikor az első kereszteződésben megálltam, muszáj volt megkeresni...:) aztán a sok fordulás, tolatás...jobban ment, mint ahogy számítottam, de így is vicces volt.
megérkeztem Mr. Loverékhez, ott az anyukájával sütöttünk csirkét...Mr. Lover még nem volt otthon. furi volt ez, hogy ő nincs ott, mikor én igen...otthonosan érzetem magam. és ez jó :))
az esküvő nagyon szép volt, a lagzin kifejezetten jól érzetem magam. sok-sok emberrel beszélgettem is. nagyon szeretem Mr. Lover családját, olyan igazi NAGY család (amilyen nekem sosem lesz). volt ott egy házaspár hat gyerekkel (mind lány, gratulálok az apukának). kisbusszal jöttek :)
visszafele meg sikerült azon a hülye MO-n kicsit túlmenni a célon, ezzel együtt 400 kilométert tettem bele abba a szörnyetegbe. bár, nem tagadom, nagyon menőnek éreztem magam, amikor Mr. Lover mondta a többieknek, hogy a barátnője a sofőr. kis lány nagy autóval jár ugyebár :))

tudok snowboardozni

legalábbis annyira, hogy már több időt töltök a deszkán, mint a földön. Büszke vagyok magamra.
Az egész hét tök jó volt, részletek majd később, mostmár aludnom kéne.

hétvége

valószínű, csak később fogok rájönni, hogy mekkora áldozat volt Mr. Lovernek, hogy elbaszott velem otthon egy hétvégét. de azt tudom, hogy nagyon kellett már és jólesett a pici lelkemnek. remélem azért az övének is :)
ezenkívül nagyon büszke vagyok magamra, mert nagynénémnek sikerült kitalálnom a vágyaiban szereplő szülinapi ajándékot, de pont telibe. azért még mindig egymásra vagyunk mi hangolva, kétség sem fér hozzá.

Lujzi

szülinapom alkalmából besétált a konyhánkba az új hűtőnk, Lujzi. PONT befért.
És Iamtwentyone...Iamin!

egy hét

teljes szabadság áll előttem. Ma még tavasz kedvem is volt. Tele vagyok energiával. Mindjárt elalszom.

van időnk!

hát ilyet...:)

pillanatok

tegnap kicsit nagyon megviselt, hogy Mr. Loverrel megint csak két órára találkozunk, azt is 3-4 naponta. Mielőtt itthagyott volna, mutatott egy videót, amit azóta legalább tízszer néztem meg. Jajj, és nagyon szép és nagyon jólesett, de csak mégjobban sírtam miatta.

egy este-egy harisnya

végre két év után megint eljutottam egy olyan gólyabálba, ahol nem dolgoztam végig az egész estét. De úgy láttam a P.Ö.CS.-ösök nagy része ezért jött el. Bort kóstoltunk, Mr. Loverrel szerepet játszottunk, aztán meg éjjel ötkor szeretkeztünk a halászbástyában. Jó volt a buli, no.

things are changin'

Hazavittem Mr. Lovert. A családom lájkolta. Anyával annyira jól kijöttek, hogy második este anya a 16 évesen készült aktképeit mutogatta neki. Hát én eddig is tudtam, hogy szokatlan és perverz a családom, meg úgy egyébként én is, Mr. Loverről nem is szólva, de ez nekem is igen érdekes helyzet volt.
A violából meg átmeneti szállás lett, beköltöztek a Tengerimalackáim, az egyik itt is marad egy ideig, a másik szeptembertől megy vissza koliba. Végre vége a nagy egyedüllakásnak. Aminek nagyon nagyon örülök, mert már untam a banántot. Szóval most horribilis indokolatlan mennyiségű cucc van itt.
És épp most toppant be Luka 7mm-es hajjal, amibe még minta is van nyírva. :D Nem semmi. Bogyósgyümölcs sikítani fog.
Jaj és nagyon szép nadrágnak lettem a gazdája.

praha part 3

A harmadik nap visszamentünk a várhoz (vagy kastély vagy mi a tök) korán reggel (értsd: 9), mert előző nap megrettentünk a nagy sortól a St. Vitus katedrális előtt. Szóval reggel odaértünk és ugyanakkora sort találtunk. Fasza. Nem tudom, hogy a prágaiak hogyan bírják ezt a sáskajárást, de nekünk nagyon hamar elegünk lett a sok buta turistából. Amikor a holokauszt emlékszobor mellé állva mosolyogva fényképezkednek vagy amikor a templomban a keresztre feszített Jézus előtt kitárt karral pózolnak, az kiveri a biztosítékot. A vár (kastély?) nem nyerte el a tetszésünket. Ez inkább egy épületkomplexum különböző stílusú épületekből összegyúrva, de nagy katyvasz az egész. Három udvar van, a harmadikba odapottyantottak egy nagyon szép, de abszolút oda nem illő gótikus katedrálist. Olyan, mintha repülőgépről ejtették volna le. Ráadásul szegény annyira be van oda szorítva, nem érezheti magát túl jól. Úgy döntöttünk, hogy ez minket annyira nem érdekel, a katedrálisba bementünk, az gyönyörű volt, illetve meg akartuk nézni az arany utcácskát, de azt éppen renoválták. Nagyon. Bár az igazat megvallva azt is láttuk, mert Bogyósgyümölcs mindenáron be akart menni egy játékkiállításra, aminek az ablakából pont ráláttunk az utcára. Tényleg szép.
Aztán érdekelt volna még minket a zsidó negyedben a régi zsidó temető, meg a spanyol zsinagóga. De. Csak egyben lehetett jegyet kapni a négy zsinagógára és temetőbe. Három okból nem vettünk: rohadt drága volt, nem voltunk az összesre kíváncsiak és elvből nem fizetünk azért, hogy megnézzünk egy temetőt. Milyen már az????
Viszont. Leteszteltük a turkálókat és örömmel jelentem: ugyanaz a helyzet, mint itthon. Csak nincs olyan sok, de ki lehet fogni a jó turikat. Vettem is egy ruhát ;) De megdőlt a hipotézisünk, hogy a csehek azért nem tudnak öltözni, mert nincs honnan. Szóval mostmár el kell hinnünk, hogy egyszerűen nincs ízlésük. De tényleg csak elvétve láttunk jólöltözött helybélit. Jártunk egyedi tervezésű ruhákat áruló boltban, nagyon fasza kis ruhakölteményeket és kiegészítőket láttunk. És persze hoztunk 120 forintos knédlit a tecsóból.
Prágát meg inkább helybéliként éltük meg, nem turistaként.
Utolsó este a vendéglátónk (Miguel, egy spanyol srác, aki hat éve él prágában) csinált nekünk nagyon finom salátát, megittuk az aszút, amit vittünk neki, kedves kis vacsi volt. Szegénykém nagyon kis magányosnak tűnt, pedig nem rossz bőr, sőt kedves srác. Olyan furcsa volt az a lakás, pedáns rend, tisztaság, minimális design. Nem volt kép a falon, nem volt növény, nem volt semmi egyedi, úgy tűnt, mintha most másolták volna ki egy ikea katalógusból. De azért volt a kád mellett két gumikacsa ;)
Ezután belevetettük magunkat prága nem létező éjszakai életébe. Kaptunk néhány tippet, hova érdemes menni. Megtaláltuk azt a helyet, amit Miguel ajánlott nekünk, de nem volt szimpi. Gondoltuk, ha már egy csomót spóroltunk kaján és tömegközlekedésen, akkor miért ne ihatnánk a főtéren egy sört. De az összes étteremnek be kell zárnia éjfélkor (???), úgyhogy nem tudtunk. Szerencsére, mert rájöttünk, hogy a pénztárcám a lakásban hagytam és nálam volt a maradék korona. Így jártunk. Ribizli kifeküdt a térre, én kiültem. Egyszercsak megjelent egy olasz hapsi (Luigi) egy fényképezőgéppel és áradozott milyen szépek vagyunk, csinálhat-e rólunk képeket. Mondtuk, hogyne. Nagyon szép képek készültek:). Aztán meghívott minket egy pizzaszeletre, két sörre, kaptunk rózsákat is. Kitartott nők lettünk egy éjszaka erejéig. Csak az zavart, hogy egyre lejjebb kerül a pánt a vállamon, szegény Bogyósgyümölcs dekoltázsát pedig zavartalanul bámulta. Amikor meg diszkóba invitált minket, bölcsen leléptünk. Azt hiszem méltó véget ért a prágai utazásunk. Hát ha még a képeket is megkapjuk...

A non plus ultra pedig, hogy a fantasztikus négy nap után az állomáson vártak minket:). Azt tudtam, hogy Bogyósgyümölcs elé kijönnek, csak sejtettem, hogy Mr. Lover is ott lesz. És ott volt. Taxival jöttünk haza. Hozott kajcsit is. Nagyon nagyon jó érzés volt, hogy ott várt, amikor megérkeztem. :)))

egy szép hét kezdete

• Nagyot dobott az aktuális hét értékelésén, hogy rögtön az elején másfél napot tölthetek el Mr. Loverrel. Ez egyéni rekord:) 
• Kókuszdió felhívott, hogy bejelentkezik hozzám csütörtökre, mert pesten fog járni. Ez is tetszik.
• Megvettem a buszjegyet prágába. Ez sem utolsó.
• Mr. Loverrel fantasztikusra sikerült életünk első közös rakottkrumplija.
  
• Szerdán filmnézős-hajfestős délutánt tartunk Bogyósgyümölccsel.
  
• És I am a legend: nagyon vicces, hogy a Cés betűtalálkozón rólam beszélnek, de valahogy sejtettem, hogy ez lesz.
  
• Hétvégén meg vár a balaton. Íme a kihívás: elhatároztam, hogy lebarnulok. Meglátjuk.

let's the summer begin

Végre többeknek végetért a vizsgaidőszak, így én is felfrissíthetem szociális kapcsolataimat és megint élvezhetem azt az érzést, amikor nem kell senkinek könyörögnöm, hogy szánjon rám egy kis időt. Még most kényeztetem a családomat egy kis itthon-van-a-kislányunk adaggal, aztán elhúzok, mit a vadliba. Igazából nem is rossz itthon, mert régen volt ilyen sunshine-peace-happiness állapot. Mármár azon gondolkodtam, hogy mégis elmegyek én a kis családommal süttetni a seggemet a tengerpartra, de aztán apa nagyon jól időzítve elvette tőle a kedvemet. Jobb így, érzem.

Mr. Loverrel sokat gondolkodtunk, hogy mennyire is akarjuk nyilvánosan kezelni a dolgainkat a P.Ö.CS.-ben, aztán a vizsgafelejtőn nem igazán foglalkoztunk vele. Úgyhogy tessék, itt van egy olyan helyzet, ami mindig is frusztált és igyekeztem elkerülni (eddig sikerült is), de amikor benne vagyok, érdekes módon nem zavar (legalábbis most, később lehet, hogy más lesz a véleményem). Sőt, nagyon jól alakulnak a dolgok, sosem volt még ilyen, ami ennyire egyértelmű és "folyékony" lett volna. Jajj, nagyon jó.

Holnap csajos nap Ms. Dijonnal, szerdától vasárnapig mély víz, utána...utána meg fogggalmam sincs.
És Ms. Salvadorral nagyon szeretnék már találkozni, de most meg nekem nincs időm...

abszurdizmus

Arról, hogy mi a abszurd (egy szó): Mr. Lover. És élvezem.

it's a beautiful day

Azt hiszem igaza van Mr. Lovernek: néha csak let it flow, mert azok a legjobb dolgok, amik maguktól alakulnak ki. Ez meg tényleg csak elszabadult és éli a maga életét kontroll nélkül. Ígérem, mostmár én sem agyalok többet rajta, pedig kifejezetten hajlamos vagyok rá. De ez most nekem is nagyon tetszik és jólesik.
Az egyedüllakást viszont már lassan kezdem unni. Kérem vissza a pörgést, francba a vizsgaidőszakkal!

csiporogtak a madarak

Bizony én sem használom túl gyakran ezt a szót. Meg más sem használja gyakran ezt a szót. És hogy Mr. Lover egy nap kétszer is találkozzon vele, ahhoz bizony nagy véletlen egybeesések kellennek. Hátborzongató (de olyan pozitív, bizsergető módon). Ránk van hangolódva az univerzum, érzem.

mint a villám

Kaptam egy finom fehér fréziát, sok finom csókot és tizenöt finom percet :)

life is just beautiful

Egy jó naphoz három dolog kell: evés, alvás és szex felváltva, persze megfelelő arányban. És persze nem árt, ha Mr. Lover is jelen van, sőt.