stressz

ebben a stresszkutatásban az én stresszem a legmagasabb, az tuti. időpont egyeztetésben és szervezésben már advanced vagyok.

ambivalens napok legambivalensabbika

- ami kezdődött azzal, hogy reggel kicsit elaludtam (plusz még Mr. Loverre is a frászt hoztam), ezért egy órát késtem a gyermekjólétiből meg a családsegítőből, ahol a stressz kutatáshoz az emberekről gyűjtjük a szívfrekenciát és a kortizolszintet. negatív
- aztán szerencsére nem lett belőle gebasz, szokásosan rendesek voltak, végülis láttak már rosszabbat... pozitív
- megvettem végre a zokostelefonomat. pozitív
- két kávé ellenére is egész nap álomkóros voltam. negatív
- leadtam a cseregyakorlat-pályázatomat. pozitív
- elbasztam a napomat a fent említettekkel és se erőm, se időm, se kedvem nem maradt mikrobit tanulni. negatív
- Mr. Lover itthon volt, amikor hazaértem. pozitív++
- viszont nem alszik itt. negatív
- megkaptam a kutatáshoz a szerződést, amin bruttó 185.000Ft (nettó 125.000- mért személyenként 5000) állt. pozitív+++
- és úgy tűnik, hogy télvíz idején csőrepedés van a bojler alatti szakaszon. NEGATÍV++++ FUCK


és mert vicces kedvemben vagyok: nyálminták vannak a fagyasztómban

mesél a város

két mesém is van

•  a cukrászdában ma kiszolgáltam egy fiatal párt, akik mellett ott gügyögött az egy éven aluli kislányuk. kedvesek voltak, aranyosak, szerettem őket. tettem, vettem, mire megint arra vetődtem, hallom, hogy ugyanannál az asztalnál angolul beszélnek, meg is kérdeztem őket angolul, hogy hozhatok-e nekik valami. és most jön a slusszpoén. ugyanaz a pár volt, csak (basszus) angolul beszéltek ahhoz a szerencsétlen gyerekhez. agy át a kerítésen, kész, még a gyerek is röhögött.
  
• hazafelé az aluljáróban megvettem a pihenő HVG-met. a metrón leültem egy ötven körüli nő mellé. meglátta a lapot, elkezdett sápítozni, hogy ilyenkor én ilyet olvasok...(mégis milyenkor: életkorban, időpontban, politikai ciklusban, he?) mert, hogy neki ilyenkor már nincs agya ehhez. felvilágosítottam, hogy nekem ez a kánaán, mert kilenc órát rohangáltam a tálcákkal, meg egyébként is sok szart tanulok és ez annyira más, hogy már jó. aztán amikor megtudta, hogy az orvosira járok jött a tuti tippel, hogy legyek szemész, mert ha az a sok emós egyszer felnő, a fél szemére mind vak lesz. anyám, nagy az isten állatkertje.

a sóhajtó buszok

városában jártam, meglátogattuk Ms. Dijont. csaptunk egy kis csajos bulit, áztattuk a fenekünket a welnessben...csodás volt :)
előtte meg talákoztam Mr. Top Gunnnal, akinek sikerült úgy leitatnia, hogy foghatta volna órákig a hajam, mert nem elég, hogy este hánytam, de másnap déltől háromig még ötször. ennyire még sosem voltam másnapos.

Ms. Dijon helyzetéről pedig elmélkedtünk egy jó adagnyit, igazából bennem is csak a szokásos kérdéseket hozta fel: meddig éri meg áldozni a cél érdekében, meddig jó befektetés és mikortól felesleges szenvedés valami... fogós kérdés. a legrosszabb, hogy az ember igazából saját magával vitatkozik ezen, senki mással.

örül a pici szívem

tegnap szóltam a cukrászdában, hogy jövőhét után megint kényszerszabadságot vennék ki, mert megint vizsgaidőszak jön. szegény AAA kicsit húzta a száját, aztán bepalizott jövőhéten két napra is. megkérdeztem, hogy ilyen kevesen vagyunk hétvégések? -nem, csak jóból van kevés. jólesett, no. :)

milyen helyen dolgozom

csak nem orbán viktorkának vittem ma ki kávét?

rainmaker

Jobb vagyok, mint az indiánok az esőtáncukkal. Nekem még csinálnom sem kell semmit, csak gondolnom rá és esni fog az eső. Most éppen azért, mert virágokat akartam ültetni. Na jó, Bogyósgyümölcs is segített azzal, hogy szép nyári ruhába öltözött.

Holnap lesz életem első céges bulija (hihetetlen, fantasztikus), biliárdozni megyünk. Illik megverni a főnököt?

a munkamánia kezdete

Nem, azért idáig nem fognak fajulni a dolgok. Bár nem mindennapi, hogy elmegyek dolgozni reggel és amikor odaérek, akkor konstatálom, hogy jééé, háromnegyed kilenc van most, pont egy órával kevesebb, mint kéne. És hogy egy órát még alhattam volna, az abban a pillanatban elég érzékenyen érintett.
Egyébként régen buliztam ilyen jót, pedig kollektíven nem szeretjük az ingyenes koncertet, mint műfajt, de ez most jól sikerült.

a tudatalattim napja

Tudtam, hogy bennem van az orvostanhallgató identitás, de hogy ennyire...szóval ma a cukrászdában kiszolgáltam egy házaspárt, akik az óvodás korú kislányukkal voltak ott. Miután fizettek, odajött hozzám a kislány 300 forinttal. Nézem, azt hittem először, hogy fagyit szeretne még, aztán szép lassan leesett, hogy borravalót kapok éppen. De az én csökött agyam a paraszolvenciára (gy.k. hálapénz) van beállva, elkezdtem tiltakozni, hogy neeeem én ezt neeeem fogadhatom el. Utána azért rájöttem, hogy hé, hülyegyerek, cukrászdában vagy, nem kórházban, ez itt így illik. :) Egyszerre volt megdöbbentő és vicces.

A reggelem sem volt kevésbé vicces. Felkeltem és az ágyam másik felére néztem, ami nagy meglepetésemre üres volt. Meglepődtem, hogy Mr. Lover ilyen korán kikelt az ágyból, gondoltam, hogy szólok neki, hogy hé, Mr. Lover hova tűntél. Már éppen gyűjtöttem a levegőt, amikor rájöttem, hogy nem, Mr. Lover bizony nem aludt nálam. Sajnos. Ezt a tudatalattim is nagyon sajnálta.

Most pedig a tudatalattim azt súgja, hogy üljek be egy kád forró vízbe egy pohár bor társaságában. De kár, hogy nincs itthon borom. Nem baj, remélem forró víz azért még akad.

monszun

Nem törtem meg, esernyőt azértse veszek, viszont beszereztem egy gumicsizmát, szép virágosat :)
A cukrászdában is megvolt a napi sikerélményem: én csináltam a népnek az ebédet és még a hivatásos cukrász Olga néni is megdicsért (pedig nála nincs kegyelem, ha elrontasz valamit), aszongya: Doktornő, tényleg jó ez a hagyma a rakottkrumpliban :)))) (pedig féltem tőle, mert nyers állapotában nagyon húzta a száját a hagyma miatt, sosem izgultam ennyire, hogy milyen lesz a főztöm) Cserébe azért megtanított szakszerűen tojást pucolni. A titok az, hogy még forró állapotukban jól meg kell törni a héjukat, aztán lehűteni hideg vízzel, egy picit áztatni, és ahogy összehúzódik, a víz bemegy a héj és a fehérje közé. Tényleg működik.

pink lemonade

Kedves Bogyósgyümölcs barátnőmnek üzenem, hogy mégsem sikerült éjfél előtt elaludnom. Egyszerűen teljesíthetetlen.

A tegnapi nap elég hardcore volt, mivel 4:40kor keltem, hogy elérjem a félhetes IC-t. Reggel tízkor beálltam mosogatni és abbahagytam este hétkor. Ezután még nagy pakkal lenyomtam egy Quimby koncertet, aztán kikötöttem egy koleszban, ahol boroztunk meg csocsóztunk. Éjjel kettőre értem haza :)

Ma megérkezett az amcsi csaj, végiggyalogoltuk budapestet, este elvittem Balkán Fanatikra, ami fantasztikus volt. Kár, hogy az elmúlt napok kicsit kicsinálták az ízületeimet :(
Ja és kaptam a lánytól egy potpourrit, aminek pink lemonade illata van, iszonyat erős, most ez terjeng az egész lakásban...szerencse, hogy tetszik az illata :)

sugar

Nem hiszem el, de tényleg megtaláltam az ideális munkahelyet. Kedvesek a munkatársak, kedves a főnök, pörgős, de mégsem stresszes. Egész nap nyugodt emberek vesznek körül, mert ugye egy elegáns cukrászda a béke szigete, mindenki élvezkedni jár oda. Mindenkire mosolyoghatok, mindenki mosolyog. Kint vagyok a szabadban ha szép idő van, friss levegőn, a hatalmas gesztenyefák árnyékában. És a non plus ultra: a nap végén két ajándék sütivel a kezemben zötyöghetek haza. No, valljuk be, van egy hangulata.
A mai nap legnagyobb élménye és beteljesült gyermekkori vágya: fagyit szolgálhattam fel, igazi főzött fagyit igazi felszereléssel igazi csillogó szemű gyerekeknek.
Reggel komolyan féltem ettől a naptól, mivel a nyálamat is fájt lenyelni, annyira be volt durranva a torkom, de az igazat megvallva itt még betegen is jó dolgozni.
Lehet, hogy egyszer majd megunom és nem leszek ennyire lelkes, de most úgy érzem magam, mint egy gyerek, aki éppen felfedezi magának a játszóteret és nagyon nagyon élvezi.
És holnap elmegyek egerbe családi összeröffenésre két ajándék sütivel a kezemben és azt mondom: Nézzétek, hoztam nektek sütit a munkahelyemről!
Sweet:)