már nagyon régen

nem írtam ide, pedig mennyi minden történt. nem fogok ám mindent egyszerre leírni, biztos kimarad majd valami, biztos valami hangsúlyosabb lesz, mint kéne dehát ez van, ilyen a szelektív memória.
most voltunk képzészáró hétvégén, ami fergetegesre sikerült, volt nevetés, sírás, fetrengés, ugrálás, egyszóval minden. a kedvenc részem az volt, amikor a villanypásztorral rázattuk magunkat részegen hajnal hatkor, mert az olyan vicces. annyira belefektettem ebbe minden energiámat, hogy azóta olyan vagyok mint egy zombi, napi 16 órákat alszom, mit alszom, kómázom. de megérte.

múltkor tanulni kellett volna és mit csinál ilyenkor az egyetemista: internetezik. gondoltam megnézem már, milyen is az örmény írás, ha már oda helyezem a székhelyemet augusztusra. hát nem is tudom, hogy van-e rosszabb ennél. az egy dolog, hogy meg kell tanulni a karaktereket, de még a gépelt írás is összefolyik a szemem előtt. mi lesz a híresen gyönyörű és olvasható orvosi írással?
csak, hogy átérezzétek: íme az örmény wikipedia

ja, és láttam egy Smartot, ami rendőrautóként funkcionált. na, azt azért nehéz komolyan venni. de egy autósüldözésnél hátszélben előnye van :)

egy szabad este

kell ahhoz, hogy bepótoljam a lemaradásomat blog-ügyileg :)
szóval szőke lettem. vagyis sötétszőke világos melírral. egészen meg vagyok elégedve az eredménnyel. azt hittem, hogy nehezebb lesz megválni a vöröstől, dehát nyert a kisördög a vállamon, meg a hajfestékgyár, aki kilistázta az előző hajfestékem.
előtte meg végre eljutottam úgy a gólyabálunkra, hogy még szórakozni is tudtam. nem is akárhogy. nagyon menő képek készültek ám.

Mr. Lover pedig holnap végre leadja a P.Ö.CS.-öt, jövőhéten leszigózik, aztán lesz öröm-bódottá. legalábbis remélem. már ideje, mert ilyen frusztrált már nagyon régen nem voltam, mint az utóbbi két hétben. volt türelmem valamikor régen, de már elfogyott.

most, hogy volt egy pici időm, elővettem a bátorságomat és kivettem a zacskóból azt a cipőmet, amiben a Volton voltam. hát fogalmazzunk úgy, hogy hősi halált halt. de azért kipucoltam, hátha lehet még valamire használni.

most pedig Bogyósgyümölccsel úgy fogunk viselkedni, mint az igazi lakótársak: csináljuk együtt a semmit (filmet nézünk). és még jól is fogjuk magunkat érezni.

néha fárasztó

, hogy minden egyes szavamra figyelnem kell, pedig nekem ez köztudottan nem az erősségem. de legalább szólnak

miért jó ez nekem?

nem jó, az biztos, de azért összegyűjtöm a "pozitív" oldalait, hátha jobban fogom érezni magam tőle
-el tudok menni képződni a lovagrendbe
-több időt szánhatok az énektanulásra (végre)
-több időm lesz tanulni: ennek örülök is meg nem is
-nem tűnik el két hétvégém a semmibe: nem kell időutaznom, hogy tudjak dolgozni
-->összességében több időm lesz

örülök neki? nem annyira

anybody out there?

azért jólesik néha egyedül lenni, sőt bizonyos időközönként kötelező. Asszem én két kötelezőt is kihagytam
mostanság, nem csodálom, hogy nem tudtam magam hova rakni vizsgafelejtőn, mert legszívesebben egy sötét barlangba raktam volna magam, ahol olyan jó csönd és semleges szag van.

nárciszillat

ma elég elvarázsolt voltam: kétszer simán elüthettek volna, rossz buszra szálltam, rossz irányba indultam a metrón, majdnem elhagytam a pénztárcámat, elnéztem egy csizmának az árát...ja, hogy egy érdekes könyvet olvasok? Akkor értem már :)
Tegnap meg ahogy sikertől mámorosan, alkoholtól ittasan jöttünk haza Mr. Loverrel éjjel háromkor, megálltunk a strand-téren, mert valami szokatlant éreztünk. Nárciszillatot. Novemberben. Ki érti ezt?

I've seen God

legalábbis a gitárosokét. Elmentünk Satriani koncertre (Mr. Lover ezt kapta szülinapjára), és a szavaival élve bestiálisan fantasztikus volt. Az az ember egy ufo. Ja és elkaptunk egy pengetőt is :)
Ez a hét a bulizás jegyében telik: tegnap a koncert, ma a thank you party, holnap a P.Ö.CS gyűlés, csütörtökön elvileg ÁOK felezőre megyünk, pénteken bécsbe, szombat este meg pókerezni. Ha valaki az első hármat nem értette, nem csodálom.
A koncertről meg egy kis ízelítő:

enjoy

nagyfenekű nők napja

Mr. Lover ma mesélte, hogy a sebészeten elláttak egy nőt, aki egy háztartási balesetben (ráesett a mosdókagylóra és eltört alatta) elvágta a fenekét. Nem kicsit, nagyon. Nagyon nagyon. A szimpatikus tanulság ebből csak annyi, hogyha nem lett volna olyan jól kipárnázva, akkor elvágta volna a lábát ellátó ideget és lebénul.

A gólyabál meg egy kicsit kivont a forgalomból, a szombati napom konkrétan eltűnt valahol...olyan volt, mint a január 1. Az sem létezik.

ilyet is tudok

beszélgettem ma nagyon viccesen a szimplában egy süket amerikaival angolul. Nem volt könnyű, de megértettük egymást. A P.Ö.Cs.ben meg az én módszerem szerint ment a feliratkozás. Örül a pici szívem, maradandót alkottam (vagy valami olyasmit) :)))

gólyatábor

Ami mindig fantasztikus. Írni nem lehet róla, erről csak mesélni lehet. Majd személyesen mindenkinek. A Tengerimalackákkal pedig lassan akár össze is házasodhatnánk, olyan jól megy nekünk. Hát így van ez. :)

Jövőhéten meg kezdődik a suli. Furi lesz.

apa, kezdődik!

Eljött bizony az intenzív gólyatáboros készülődés ideje, megyünk tiszakécskére hétvégére. Fel is kell ám készülni, 76 gólyát vettek fel. Sokan leszünk. OMG. Jövőhéten írjuk a leveleket (ami sztem a legviccesebb része az egésznek), szervezem a pólónyomást :)
A volt csoporttársam is ráizgult a tárgyfelvételre, hogy járjunk együtt anatra. Hát jó, igaza van, el kell kezdeni készülni erre is. Meg át kéne olvasni a tananyagot is...OMG mégegyszer.
Tegnap Mr. Lovernél voltunk szalcsipörcsizni. Biciklivel küzdöttem fel magam a hegyre, ami eleinte jó ötletnek tűnt, utána meg tök jól éreztem magam, de amikor a tábla szerint 15%-os emlekedőn szenvedtem, akkor elgondolkodtam, hogy fogok-e hányni vagy nem. Mert persze nulla edzettséggel kell ennek nekivágni. Okos dolog.
A Tengerimalackáimtól pedig négy kardvirágot, meg egy színes gombostűkészletet kaptam névnapomra. Hát nem cukik?
Bogyósgyümölcs tegnap becuccolt, olyan indokolatlan dolgokat is hozott, mint pl. a szárnyas tehén. Szép világunk lesz szeptembertől. És most vettem észre, hogy a koponyák beköltöztek a középső polcra. Kúl.

a meggyek nem futnak el

Nem ám, sőt ragaszkodnak, úgy kell őket bottal megpiszkálni, hogy lejöjjenek a fáról. Régen voltam ilyen koszos.
Az előző hét meg TÉNYLEG megismételhetetlenül jó volt.
Itthon meghalok a melegtől, annyira szeretem én a kis violámat, olyan jó hűvös van benne...megyek is vissza sürgősen.

egy szép hét kezdete

• Nagyot dobott az aktuális hét értékelésén, hogy rögtön az elején másfél napot tölthetek el Mr. Loverrel. Ez egyéni rekord:) 
• Kókuszdió felhívott, hogy bejelentkezik hozzám csütörtökre, mert pesten fog járni. Ez is tetszik.
• Megvettem a buszjegyet prágába. Ez sem utolsó.
• Mr. Loverrel fantasztikusra sikerült életünk első közös rakottkrumplija.
  
• Szerdán filmnézős-hajfestős délutánt tartunk Bogyósgyümölccsel.
  
• És I am a legend: nagyon vicces, hogy a Cés betűtalálkozón rólam beszélnek, de valahogy sejtettem, hogy ez lesz.
  
• Hétvégén meg vár a balaton. Íme a kihívás: elhatároztam, hogy lebarnulok. Meglátjuk.

let's the summer begin

Végre többeknek végetért a vizsgaidőszak, így én is felfrissíthetem szociális kapcsolataimat és megint élvezhetem azt az érzést, amikor nem kell senkinek könyörögnöm, hogy szánjon rám egy kis időt. Még most kényeztetem a családomat egy kis itthon-van-a-kislányunk adaggal, aztán elhúzok, mit a vadliba. Igazából nem is rossz itthon, mert régen volt ilyen sunshine-peace-happiness állapot. Mármár azon gondolkodtam, hogy mégis elmegyek én a kis családommal süttetni a seggemet a tengerpartra, de aztán apa nagyon jól időzítve elvette tőle a kedvemet. Jobb így, érzem.

Mr. Loverrel sokat gondolkodtunk, hogy mennyire is akarjuk nyilvánosan kezelni a dolgainkat a P.Ö.CS.-ben, aztán a vizsgafelejtőn nem igazán foglalkoztunk vele. Úgyhogy tessék, itt van egy olyan helyzet, ami mindig is frusztált és igyekeztem elkerülni (eddig sikerült is), de amikor benne vagyok, érdekes módon nem zavar (legalábbis most, később lehet, hogy más lesz a véleményem). Sőt, nagyon jól alakulnak a dolgok, sosem volt még ilyen, ami ennyire egyértelmű és "folyékony" lett volna. Jajj, nagyon jó.

Holnap csajos nap Ms. Dijonnal, szerdától vasárnapig mély víz, utána...utána meg fogggalmam sincs.
És Ms. Salvadorral nagyon szeretnék már találkozni, de most meg nekem nincs időm...

be spontaneous

Érzem, hogy kiabál a szervezetem, hogy pihenjem ki magam, meg legalább egy pici rendszert vigyek az életembe. Már egy kicsit elegem van a lassan egy hónapja tartó torokfájásból.

Ez a couchsurfing egy tuti jó dolog, bár azért nem fogom túlzásba vinni. Gazdagabb lettem egy Jack Johnson albummal, egy iszonyat erős illatú potpourrival és sok sok dolgot megtudtam az USA-ról. Egyébként egy tündéri lány járt nálam, nagyon pozitív élmény volt. És a legjobb, hogy rájöttem, tényleg tudok angolul társalogni és igazából szinte mindent el tudok magyarázni, amit igazán el szeretnék. Furcsa, amikor az ember felismeri, hogy jééé, TÉNYLEG ismer egy idegen nyelvet.

A keddi napom a spontán jól sikerült napok egyike volt. Ez az amikor reggel még nem tudod, mi a csudát fogsz csinálni egész nap, aztán az a vége, hogy hajnali ötre érsz haza és nem egyedül, de nem ám:)
Láttam egy kortárs színdarabot, ami biztos sokkal érthetőbb lett volna, ha nem maradunk le az első húsz percről. Mindenesetre a második fele fantasztikus volt, sosem hallottam még Enyát így feldolgozva. Ez volt az első találkozásom a kortárs színházzal, féltem is tőle rendesen, de jelentem, túléltem, sőt még élveztem is ;)

Ma viszont olyan gasztronómiai élményben volt részem, mint már nagyon régen nem. Hálás köszönet érte Mr. Lovernek. Marika néni kávézóját mindenkinek ki kell próbálni. Akkor hambit kaptam, mint a fejem és töredelmesen be kell vallanom, hogy a Matróz a nyomába sem érhet, sajnos. Igen, megcsaltam a Matrózt, de ez van, ha jobbat talál az ember. Érzékeny búcsút kell vennünk.
Ja és ami tényleg kuriózum, az a fagyis hamburger (????), amit rögtön le fogok tesztelni, amint elmúlik a torokfájásom. Lövésem sincs milyen lehet, de Marika néni szerint finom és én hiszek neki.

A P.Ö.CS.-ben meg lassan talán megtalálom a helyem, most éppen nagyon boldog vagyok, mert jó helyre kerültem és az sem érdekel, hogy a vezetőség milyen érthetetlen hülyeségeket csinál. Szerencsére most épp elég messze vagyok tőlük.

Mr. Racionálissal meg úgy látszik, lassan kezdenek rendeződni a dolgok, este rámírt a fészbúkon, hogy mizu, beszélgettünk egy keveset, konvencionálisat, de legalább kommunikáltunk. Talán mégsem olyan gáz a helyzet, mint gondolom, de lassan azért tényleg le szeretnék vele ülni és komolyan megbeszélni a dolgokat. Ránkférne.

igen, unatkoztam...

Csütörtök este sajnos sokkal jobban sikerült berúgnom, mint szerettem volna. Bár érdekes esszencia volt ez, mert elkezdtem egy sms-t írni Mr. Racionálisnak, hogy "ha már te felhívhatsz részegen, akkor én is írhatok neked sms-t", ám szerencsére annyira részeg voltam, hogy mire sikerült megírnom, végiggondoltam és mégsem tartottam jó ötletnek elküldeni. Bölcs vagyok :)

Továbbá a kétórás megbeszélés után akut P.Ö.CS. undort kaptam, remélem nem csap át krónikusba. Bár pozitív, hogy megint sokat tanultam belőle, még pozitívabb lett volna, ha a legnagyobb tanulság nem az, hogy okosabb, ha befogom a szám. Kicsit úgy érzem, túl hamar láttam bele túl mélyen és ezt így nem lenne szabad ilyen gyorsan. Szívesebben kiélveztem volna még egy kicsit a mézes-mázas felszínt. Olyan szép hazugság.

Ma megtudtam, hogy van olyan virágfesték, amivel a fehér virágokat lehet bármilyen színűre befesteni (kékre, aranyra, ezüstre stb.) és vannak olyan emberek, akik befestetik kékre a flamingóvirágot, mert egy FIÚ ballagására lesz és pirosat azért mégsem vinnének egy FIÚnak. wtf? Ráadásul flamingóvirágot venni, hát... Egy honlapon ezt olvastam most: "Aki ránéz egy flamingó virágra vagy elborzad, vagy egy egzotikus sziget jut eszébe ahol fűszoknyás lányok virágfüzérrel fogadják a turistákat." No én az első kategóriába tartozom.

A hagymalekvárt pedig mindenkinek melegen ajánlom, mert fantasztikusan finom.

Ja és ma hosszú idő után megint láttam a legaranyosabb reklámot: