német

órát sikerült felvennem az egyetemen, aminek örültem, mint majom a farkának. ingyen nyelvtanulás mindig jó, pláne, ha szaknyelv, pláne, hogy imádok nyelveket tanulni, pláne, hogy még kreditet is kapok érte. főnyeremény.
ma volt az első óra, amire el is tudtam menni. ritkán van ám egyetemi órával kapcsolatban ilyen pozitív élményem. összesen 15-en vagyunk a csoportban, pici teremben tanulunk, van egy kedves tanárnénink, aki zabálnivaló és fantasztikus humora van. olyan középiskolás hangulatom volt, nagyon jól éreztem magam.
viszont tudtam ám eddig is, hogy sokat felejtettem németből, de hogy ENNYIT, az azért eléggé szíven ütött.

a mai nap kedvenc félrefordítása: a német tanár mesélte, hogy ő egyszer találkozott a metilénkék (ami egy festék: metilén kék) fordításával, ami így hangzott: die kleine metilänchen /aki nem tud németül: a -chen kicsinyítőképző, tehát a (félre)fordító úgy értelmezte, hogy ez a "metilénke" többes száma. nem is értem, hogy milyen élőlénynek képzelhette el.../ :D

stressz

ebben a stresszkutatásban az én stresszem a legmagasabb, az tuti. időpont egyeztetésben és szervezésben már advanced vagyok.

ambivalens napok legambivalensabbika

- ami kezdődött azzal, hogy reggel kicsit elaludtam (plusz még Mr. Loverre is a frászt hoztam), ezért egy órát késtem a gyermekjólétiből meg a családsegítőből, ahol a stressz kutatáshoz az emberekről gyűjtjük a szívfrekenciát és a kortizolszintet. negatív
- aztán szerencsére nem lett belőle gebasz, szokásosan rendesek voltak, végülis láttak már rosszabbat... pozitív
- megvettem végre a zokostelefonomat. pozitív
- két kávé ellenére is egész nap álomkóros voltam. negatív
- leadtam a cseregyakorlat-pályázatomat. pozitív
- elbasztam a napomat a fent említettekkel és se erőm, se időm, se kedvem nem maradt mikrobit tanulni. negatív
- Mr. Lover itthon volt, amikor hazaértem. pozitív++
- viszont nem alszik itt. negatív
- megkaptam a kutatáshoz a szerződést, amin bruttó 185.000Ft (nettó 125.000- mért személyenként 5000) állt. pozitív+++
- és úgy tűnik, hogy télvíz idején csőrepedés van a bojler alatti szakaszon. NEGATÍV++++ FUCK


és mert vicces kedvemben vagyok: nyálminták vannak a fagyasztómban

átestem

a ló túlsó oldalára ezzel a komolyan veszem a zh-kat dologgal. asszem beveszek egy leszarom tablettát és elmegyek hajat mosni.

annyi

mindent írnék, de mire idejutok, olyan fáradt vagyok, hogy csak ilyen egymondatos posztot tudok magamból kipréselni, mint ez itt :(
ígérem, bepótolom
majd
ja és múltkor ettem a 10 pontos csokifagyi mellé tökéletes levendulafagyit. ezt mindenképpen fontosnak tartottam megosztani a világgal

K.O.

ilyen fáradt vagyok az első nap után. egész nap fáj a fejem. de nem baj , a patoszon jó fejek voltak, Ms. Salvadorral is találkoztam, Igort végre hazahoztam tegnap, megy, mint a villám.

harmad éves lettem

mi lesz itt? :)
hirtelen sok-sok szabadidő szakadt a nyakamba

az a baj

hogy lassan már tényleg pszichológiai esetnek érzem magam

aludni

fogok végre úgy, mint akit fejbe vágtak. nem akarok gondolkodni, nem akarok álmodni, csak aludni és nem foglalkozni semmivel. a semmit szeretném

megint

kezdhetek tanulni...hamar elment ez az egy hónap is :(

ha a padlón vagy

nehéz dolog felismerni, ha te állsz saját magad útjában. Hogy a te döntéseden múlik. A te akaratodon. Nagyon rossz érzés elveszíteni magad ellen a csatát. De nincs annál rosszabb, mint kétszer ugyanazt a csatát elveszíteni. Rájönni, hogy talán mégsem tanultál belőle annyit és fejlődtél annyit, amennyit kellett volna. Hogy még mindig nem akarod eléggé, még mindig nem tudsz elég áldozatot hozni. Bár úgy nehéz, ha nem tudod, hogy megéri-e amiért hozod.
Rohadt nehéz a saját agyad ellen harcolni. És én még nem vagyok elég jó benne. Ebben nem segíthet senki, bármennyire szeretném.
Most, hogy földig rombolódott (romboltam, rombolták....ki tudja) az önértékelésem, legalább van esélyem, hogy olyat építsek újjá, amilyennek már lennie kellett volna. Hát ez is egy szempont.

off

vizsgaidőszakban nem írok, úgysem történik semmi a szenvedésen kívül...az meg uncsi
szóval viszlát júliusban

gyorsan tanulok

és gyorsan felejtek. gondoltam eddig. megdöbbentő, de egy csomó mindenre emlékszem abból, amit egyszer már megtanultam. pedig azt hittem, ha valamit benyomok a fejembe gyorsangyorsan, mert muszáj, akkor az nem fog megmaradni. aztán lássatok csodát, egy csomó mindenre emlékszem pl. anatból is. lehet, hogy mégsem hiábavaló a seggem növeszteni?

most megveregetem a vállam

sokkal jobban viselem ezt a hetet, mint gondoltam. lehet, hogy tényleg megtanultam végre tanulni? ideje volt már.
ma meg együtt aludtunk Mr. Loverrel délután két órácskát. kapcsolatunk fénypontja a délutáni alvás. szép
ja és azt álmodtam, hogy egy kicsit átszerkesztettem a blogot. nehéz dolog ez, olyan, mint a hajszín. úgy szeretnék még többet kipróbálni, de a francba is, ezt a színt úúúgy szeretem...

library life

Tegnap Bogyósgyümölccsel elmentünk este tanulni a könyvtárba, aztán pihenésképpen megnéztük a közlekedésmérnöki kar hajtányversenyét a szabadság hídon, ez eltartott éjjel kettőig, aztán visszamentünk, tanultunk és hazajöttünk hajnal négykor. Így kell ezt csinálni. Vagy nem?

starts right now

szóval kezdődik az őrület. megyek, leteszem a seggem és június végéig fel sem emelem. veszek egy füldugót, mert a rohadt külföldiek nem tudják befogni a pofájukat a könyvtárban, itthon meg nem lehet tanulni. ez van. picit azért lehet sajnálni.

olyan, mintha

vizsgaidőszak lenne.
pont annyira nagy kupi van és még tanulni is kell.
fuck

tipikus hétfő

ami mindig szar. az nem jó dolog, ha egy orvostanhallgatónak kórház undora van, igaz? mindig utálok félév elején szembesülni vele, hogy kurvára de nem tudom, mi lesz belőlem öt év múlva (négy és fél). egyáltalán mit keresek én ezen az egyetemen? sztem mindenki jobban jár, ha én nem fogok praktizálni. majd kiakasztom a diplomámat és pénzt szedek a megtekintéséért. simán meg lehet belőle élni, nem? nem?

ezeket olvastam az elmúlt három évben

elnézést kérek mindenkitől, de ezt nem lehet kihagyni...:)
1. A múlt év legjobb könyve: Orvosi kommunikáció
2. Több, mint 3 alkalommal olvastam: Vezérfonal a neuroanatómiához
3. Kedvenc könyvsorozat: Funkcionális anatómia 1-2-3
4. A sorozat kedvenc része: Zsigertan (2)
5. Boldog leszel ettől a könyvtől:  A palliatív ellátás alapjai
6. Szomorúvá tesz: Vezérfonal a neuroanatómiához
7. Leginkább alulértékelt könyv: Vígh Béla: Szisztémás anatómia
8. Túlértékelt könyv: Orvosi Pszichológia
9. Amiről azt hittem, nem fogom szeretni, de aztán mégis: ilyen nem volt
10. Kedvenc klasszikus: Az agyvelő boncolása
11. Ami nagyon nem tetszett: Orvosi kémia
12. Amit valaha szerettem, de most már nem: ilyen sincs
13. Kedvenc író: Szentághotai János
14. Kedvenc könyv az írótól: Funkcionális anatómia
15. Kedvenc férfi karakter: Hevesy György
16. Kedvenc női karakter: ilyennel ezek könyvek nem foglalkoznak
17. Kedvenc idézet:" A referenciatartományok gyakran nagy számban elérhető, korlátozott önállóságú egyéneken kerülnek meghatározásra pl. katonák, rabok, orvostanhallgatók, így kiterjesztésük a populációra óvatosságot igényel" (Orvosi biokémia könyv)
18. Csalódtam benne: Sejtbiológia
19. Legjobb adaptáció: Tájanatómia
20. Kedvenc romantikus: Langmann: Orvosi embryológia
21. Gyerekkori kedvenc: Az emberi test
22. Kedvenc saját könyvem: A szövettan füzetem
23. Régóta el akarom olvasni, de még mindig nem került rá sor: Röhlich szövettana
24. A könyv, amit bárcsak többen olvasnának: Orvosi szociológia
25. A karakter, akivel a legjobban tudsz azonosulni: Extrapiramidális rendszer
26. A könyv, ami megváltoztatta a gondolkodásomat valamiben: Az orvosi élettan tankönyve
27. Legmeglepőbb csavar vagy befejezés egy történetben: ?
28. Kedvenc könyvcím: Aminosavak, peptidek, szénhidrátok,lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek
29. Mindenki utálta, kivéve én: Klinikai anatómia
30. Abszolút kedvenc könyvem: Netter atlasz

egy kis semmittevés

már rámfért. Jó itthon, elémrakják a kaját, békénhagynak :). Az alvásdeficitemet is sikerült redukálnom. Mára 15 órát aludtam. A zabarohamaim is elmúltak szerencsére. Már kezdett kényelmetlen lenni. Még a kutyával is játszottam tegnap. Kis szeleburdi, de legalább már megtanulta, hogy az én kezemet nem vicces kóstolgatni.
Még egy regényt is elolvastam. Most meg leülök pszichológiát tanulni. Ez az utolsó. Egy ideig.