Eltöltöttem egy délutánt-estét Szamócával, fel voltam készülve, hogy ideális fogyasztót csinál belőlem egy napra, be kell vallani, profin dolgozik a csajszi. Szóval délután fogtam magam, levetettem az igényeimet és elindultam abban a reményben, hogy legalább szerencsém lesz. Nem volt.
Megnéztünk egy jenniferlopezes amerikai nyálat, aztán nekünk ez sem volt elég, átmentünk egy másik plázába sablonhorrorfilmet nézni. Subwayben ebédeltem, kólát vacsiztam és este féltizenegykor bedobtunk még egy jegeskávét, mert hozzánkvágtak egy kupont. Arra azért büszke voltam, hogy a popcornt nem toltam az arcomba. Na jó, egy évtizedben egyszer elfér egy ilyen nap. Talán.
Tegnapelőtt meg elveszítettem a 3Dszüzességem Lukával, megnéztük az avatart. És meglepő módon majdnem tele volt a terem, csodálkoztam is, hogy 1, ennyi lúzer nem látta még (mint mi), vagy 2, többször nézik meg (???).
Szóval az elmúlt néhány napban többször voltam moziban, mint egy év alatt. DE én még mindig a Kossuth mozit akarom vissza. A négyszáz forintos mozizásokat Ms. Salvadorral. Az away from her-t, a sztornót, a faun labirintusát...plíz.
Mr. Lover meg holnap vizsgázik, aztán repül hozzám, már igazán itt van az ideje. Szép dolog a telefon, de azért nem az igazi.
bizony ám...nem is járok azóta moziba rendesen...a kossuthba hetente jártam...ha nem gyakrabban
VálaszTörlés